HIPNÓZIS – Egy előző élet utolsó napja

Barátomat hipnotikusan vittem vissza előző életébe… Megható pillanatok, érzések… Utolsó percei a háborúban…

 

A következő párbeszédben a kérdezőt, magamat jelöltem meg D-betűvel, Csaba pedig a barátom, akit hipnózis alatt vittem vissza előző életébe, reinkarnációs utazásra.

 

D.: Milyen nemzetiségű vagy?
Csaba: Iraki vagyok.
D.: Hány éves vagy?
Csaba: Húsz éves. (Ismét áttér más témára.) Sokan vannak.
D.: Mit csináltok a kocsin?
Csaba: Elvisznek.
D.: Hova visznek?
Csaba: Háborúba.
D.: Beszélj a szüleidről. Édesapádról mit mondanál?
Csaba: Nem tudok róla semmit; korán meghalt.
D.: És édesanyád?
Csaba: Ő is. Rágyújtották a házat.
D.: Kik tették?
Csaba: Az ellenség.
D.: Térjünk vissza az autóra. Most mit látsz?
Csaba: Kerteket, földeket. Sokan vannak.
D.: Beszélgettek?
Csaba: Nem. Mindenki komoly.
D.: Van barátnőd vagy feleséged, akit otthagytál, amikor felszálltál az autóra?
Csaba: Igen, feleségem van.
D.: Hogy néz ki? Szép?
Csaba: Igen. Hosszú, fekete haja van.
D.: Mit látsz most? Hol vagy?
Csaba: Egy gödörben. Egyik barátomnak meglőtték a lábát. Sok a bomba.

 

D.: Kik ellen harcoltok?
Csaba: Irak.
D. Irak? (Kérdeztem vissza hitetlenkedve.) De nemrég mondtad, hogy te is iraki vagy.
Csaba: Igen.
D.: Ez hogy lehet?
Csaba: Az országért, az igazságért és a földekért harcolunk.
D.: Kaptál valami fegyvert az autón?
Csaba: Fekete géppuskát.
D.: Meg tudod mondani a típusát?
Néhány másodpercig hallgat.
Csaba: KP 320 (olvas).
D.: Mit látsz most?
Csaba: Sok vér és sok halott van mellettem.
D.: Repülővel is lőnek?
Csaba: Bombázóval.
Ezúttal én hallgattam el. Így, hogy barátom a közvetlen közelemben feküdt, s egy másik világban járva mesélte el történetét, engem is visszavitt előző élete egy kicsiny darabjába. Arcán láttam a fájdalmat, szenvedést, amiket egy háború tud okozni a harcosokkal. Másabb volt mintha filmekről láttam volna. Teljesen más. Most az érzésekben jártam, s a hallottak alapján előttem is megjelentek a képek…
Csaba: Hamarosan meghalok.

D.: Honnan tudod? (Rossz volt ezt hallani.) eye
Csaba: Már csak hárman vagyunk.
Ismét csend nehezedett közénk és a szobára. Próbáltam másra terelni beszélgetésünk menetét.
D.: Jómódúnak számítasz vagy szegénynek?
Csaba: Jómódú.
D.: Mi a foglalkozásod? Mivel keresed a pénzt?
Csaba: Katona vagyok. Sok a zsold.
D.: Milyen ruhában vannak a többiek?
Csaba: Fekete páncél.
D.: Rajtad is az van?
Csaba: Nem. Sapka, az arcomon sál.
D.: Milyen évet írunk?
Csaba: 1763-mat.
D.: Milyen hónapot, napot?
Csaba: 07.16.
D.: Július 16? Tehát 1763. július 16-a van.
A hónaptól és naptól már egyszerre mondta velem.
D.: Vannak gyerekeid?
Csaba: Igen, van egy fiam.
D.: Ő és a feleséged elbúcsúztak tőled mielőtt elindultatok?
Csaba: Nem. Megölték a fiamat és a feleségemet is lelőtték.
D.: Előtted?
Csaba: Nem. Írták. Már fogságban voltak. Szerettem őket. Mindig egy nőt szerettem. Gyönyörű volt. Mindig ideges vagyok.
D.: Miért? Fejtsd ki bővebben kérlek!
Csaba: Nem akarok többet elveszíteni senkit.
(A barátain kívül nem él már hozzátartozója, testvére sem.)
D.: Sírtál amikor utaztatok?
Csaba: Én nem, de mások néha sírtak.
Nehéz volt bármit is mondani. Meghatódtam kicsit, hogy milyen szeretettel beszél a gyerekéről és a szerettet nőről, akiket elveszített. Ismét témát váltok.
D.: Irakiak harcolnak irakiak ellen?
Csaba: Igen. Elfoglalják az irakiak a földet. Irak Irak ellen.
D.: Mit látsz most?
Csaba: Bombáznak, lőnek. (Elhallgat pár másodpercre, majd folytatja.) Meghaltam. Szíven lőttek.
D.: Mit érzel? Fáj?
Csaba: Nem.
D.: Most mit látsz?
Csaba: Letépték a csillagot a ruhámról.
Egyre zaklatottabb, légzése és szívverése felgyorsul.
D.: Beszélj nyugodtan. Mondd el mit látsz még. Ne félj, én itt vagyok melletted!
Csaba: Sötétség…Most fényt látok.
D.: Bemész?
Csaba: Igen.
D.: Mit érzel? Mekkora vagy?
Csaba: Nyugodtságot érzek és ember nagyságú vagyok.
D.: Látsz valamit?
Csaba: Semmit.
D.: Térjünk vissza arra a pillanatra, amikor meghaltál. Tényleg nem fájt? Gyorsan történt? Nem érezted, hogy elfogy a levegő és képtelen vagy lélegezni?
Csaba: Egy kicsit szenvedtem, de nem sokáig. Utána már felülről láttam a testemet, de nem éreztem semmit. Csak láttam, ahogy a csillagot letépték a ruhámról.
Ismét felzaklatják a történtek.
D.: Értem. Nyugodj meg! Nem árthat senki, ideje újjászületni és hátra hagyni minden rosszat.
Csaba: Nem! (Vágta rá azonnal, határozottan.)
Ekkor eléggé meglepődtem…Végül sikerrel hoztam vissza a jelenbe és nem emlékezett semmire abból, amiket mondott.

Amikor mutattam neki a jegyzeteket nem akarta elhinni, hogy ilyeneket mondott. Anyu rá a másik bizonyíték, mert valamiért bejött közben a szobába és végig itt maradt.”

 

Írta: Somogyi Diána 

 


     

Nem találja a szerelmet, vagy úgy érzi, hogy rátalált az Igazira, de nem tudja, hogy kölcsönös e az érzés? Ne éljen kétségek között! HÍVJA MOST országunk legjobb jósait az oldalon és választ kap minden kérdésére.

 


 

Yana Jósnő és Rontáslevétel szakértő

 


 

Evita Asztrológus Jósnő


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük