Balesetben elhunyt fiatal bátyj szelleme visszatér ünnepek előtt

 

Balesetben elhunyt fiatal bátyj szelleme visszatér ünnepek előtt

 

Nem egy szellemes történetem van, amiket volt szerencsém személyesen átélni, de amit most mesélek el, az az egyik külöleges történetek egyike.

Körülbelül tíz évvel ez előtt történhetett karácsony környékén, amikor már minden ünnepeket váró ember kidíszíti a lakását, házát, udvarát karácsonyi díszekkel és felteszik az ünnepi díszkivilágításokat.

Tartós kapcsolatban éltem akkor, egy hét éves párkapcsolatban és a volt barátom anyukájánál történt a mostani történet.  Azon belül a volt anyósom konyhájában.  Valahogyan szóba került a szellemidézés, mert  Krisztián, a volt a barátom napok óta az elhunyt legjobb barátjával álmodott. Szokta mesélni, hogy Gábor (balesetben eltávozott barátja) hívni szokta az álmaiban és olyanokat mondott neki, hogy ott találkoznak és vár rá.

Krisztián tudta, hogy szoktam szeánszokat, azaz szellemidézéseket tartani és hitt is bennem. Míg engem nem ismert, addig nem hitt ezekben, de mellettem igen, látott érdekes dolgokat, de ez egy másik történet. A volt barátom mesélte másoknak a szellemekkel való sikeres kapcsolatfelvételeket és elhívta ezen a késő délután a halott barátjának a húgát Timit, akinek nagyon hiányzott a bátyja, szokta érezni a jelenlétét és nem tudta feldolgozni, hogy meghalt.

A szeánsz előtt kértem a résztvevőktől, hogy ne vegyék le az ujjaikat a pohárról, mert beléjük szállhat a megidézett- vagy éppen jelen lévő szellem.  A volt barátom, Krisztián és Timi is megértették. A konyhában rajtunk kívül még a volt anyósom tartózkodott kívülállóként, aki csendben szkeptikusan figyelte, hogy mit csinálunk.

-….. Gábor szelleme jelenj meg! ….. Gábor szelleme jelenj meg! ….. Gábor szelleme jelenj meg! Ha itt vagy, húzd a poharat az IGEN-re! – hívtam és kértem a volt barátom legjobb barátját és a jelen lévő Timi bátyját.

Az ujjaink alatt lévő pohár a táblán lassan el kezdett menni az IGEN felirat felé. Lassan, mégis határozottan és biztosan elindult a kérdés felé. Újra elinsmételtem háromszor, hogy jelenjen meg, majd negyedszer, hogy ha itt van, akkor vigye a poharat az IGEN-re. A pohár erőteljesen, szinte gyorsan ráhúzódott az IGEN írásra a táblán. Döbbenten néztünk egymásra. Az első pár percben megijedtünk, de az érzés gyorsan elillant.

A megidézett írta a nővérének és a volt barátomnak, hogy nagyon hiányoznak neki. Ismét döbbenet uralkodott el a konyhában. Csend és várakozás.

–  Tudod, hogy fel szoktam venni a pólóidat és pulóvereidet? – kérdezte immár hangosan sírva Timi tőle. – Fel szoktam venni a ruháidat, mert nekem is hiányzol. – csuklott el a hangja, nem fejezte be, csak folytak le a könnyei az arcán.

– “TUDOM OTT SZOKTAM LENNI MELLETTED” – kapta a quoida – szellemidéző táblán Timi a választ. – AMIKOR ÉREZNI SZOKTÁL OTT VOLTAM SOKSZOR MELLETTED ÉS MARADOK MÉG”

Senki sem szólt semmit. Néztük, ahogy rá tört a zokogás Timire. Nekem is hullottak a könnyeim és Krisztán szemei sarkából is láttam lefolyni könnyeket.

– “FIGYELJ” “ITT ÁLLOK MÖGÖTTED ÉS MEGFOGFOM A VÁLLAD BAL OLDALON”

Minden jelen lévő figyelt!

– Bizsergést és meleget érezek a vállamnál. – mondta Timi.

Láttuk, hogy az említett részen a válla felé a bőre elvörösödött, mintha ujjak helyét lehetett volna kivenni a vörös bőrelszíneződésből. Közben az ujjaink továbbra is a pohár tetején voltak, Krisztián anyukája pedig hitetlenkedve figyelte az egészet. Ő is látta a piros foltot Timi nyaka mellett a válla felé.

– Be tudod valahogyan bizonyítani, hogy tépnyleg te, ….. Gábor vagy itt? – kérdeztem tőle megtörve a csendet. Mondjuk a karácsonyi égősort az ablakban ki tudod kapcsolni?

Ahogy kértem, abban a pillanatban elaludt az a színes égősor, ami soha nem szoktott. A volt anyósom úgy vette meg, hogy amikor áramot kapott, az folyamatosan égett. Megint ledöbbentünk. Én szedtem össze az erőmet, hogy újr kérdezzek – kérjek.

– Vissza is tudod kapcsolni? – kérdeztem és ahogy a szavak elhangoztak, úgy lett újra világosság a konyhában.  Még mindig senki semmit sem szólt, nem tértek magukhoz a döbbenettől.

A következő percekben Gábor szellem alakja ki – be kapcsolgatta az ablakban lévő karácsonyi világítást, ami eredetileg mindig folyamatosan égett. Megbeszélték a szellemidéző tábla segítségével Timvel, hogy haza kíséri és vele is marad egy darabig, amíg tud. Szegény lánynak meg sem álltak a könnyei. Emlékszem, ahogy köszöngetett mindent  piros arccal és szemmekkel, tele végig a könnyeivel és együtt sírtam vele Krisztiánnal és anyukájával együtt.

Annyit kértem végül Gábor szellemétől, hogy kapcsolja vissza az égőt, amint hazakísérta a húgát és az égő világításával jelezze, ha újra visszatért és megy tovább. A következő fél vagy 1 órában valóban csak a konyhai égő égett abban a konyhában, míg nem egyszer csak váratlanul felgyúlt az egész karácsonyi égősor és úgy is maradt. Többet nem aludt ki kérésre.

 

Írta: Somogyi Diána (Yana snő)


 

Úgy érzi, hogy semmi sem sikerül? Szerencsétlenség, kudarcok teszik tönkre az életét? Keresse RONTÁSLEVÉTEL SZAKÉRTŐINKET, akik legjobb tudásuk szerint segíteni fognak Önnek és megszabadítják a rontástól, átoktól és negatív blokkoktól.

 


 

Yana Jósnő

 


 

Aysa – Tisztánérző Jós

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.