A nagyböjt a Húsvétot megelőző 40 napos időszak.

Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is.

Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak

A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos.

Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek.

A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek.Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották.

A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében,
hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják,
Ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz.

Gyakran került az asztalra cibereleves.

Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték.

Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

      A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre.

Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, kemény tojással és tormával.
Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret , hanem kalácsot esznek.
A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítik.

Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra.

A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani, csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.

 

 

 

Szerk.: Somogyi Diána

 

 

---