A különös magyar jós…..

 

A különös magyar jós… – Barsi Ödön

 

Tudjuk, hogy a tudomány ma még általában nem ad hitelt a jósoknak. Bizonyos jelek azonban arra mutatnak, hogy a téridő rejtelmei között egyszer talán előkerül a magyarázat arra is miként láthatják egyesek előre a jövő kisebb-nagyobb részleteit. Mert bizony előfordul, hogy valaki napokkal, hónapokkal vagy akár évekkel korábban is megjósol később bekövetkező eseményeket. Merthogy azokat előre “látja” – ha nem is a szemével, hát a tudatával. Valamilyen, ma még felfedezetlen képesség, vagy jelenség (esetleg mindkettő) működik itt.

Barsi Ödön – Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/d/d5/Barsiodon.jpg

Élt egyszer egy magyar író, Barsi Ödön ( 1904-1963). Több regénye látott napvilágot a háború előtt, alatt és után. Újságíró volt, és mindig érdekelte a tudomány. Az űrhajó című regénye 1944-ben jelent meg. A történetben az űrhajó leszáll a Marson, ahol emberhez hasonló civilizált lények élnek, akik ha úgy akarják, megtanulnak magyarul is. Barsi leírja a marslakók fegyverzetét, és itt ér bennünket az első meglepetés. Az író szerint ugyanis bolygótársunk lakói uranit nevű bombát használnak. Itt már valami gyanús lesz a mai olvasónak, hiszen a kezdet kezdetén az atombombák alapanyaga is uránium volt. Tehát jogos a kérdés: Az író honnan tudhatott erről? Itt már érdemes elgondolkodni. A regény 1944 márciusa, tehát a német megszállás előtt jelent meg. Ismerve a korabeli nyomtatási tempót, Barsinak a könyvet 1943 második felében vagy a végén kellett írnia (vagy még korábban). A Földön az első atombombát (urániumbombát) 1945. július 16-án az Egyesült Államokban robbantották fel. A tudósok sikere előtt legalább másfél évvel él egy férfi – nem tudós – a háborútól szaggatott Magyarországon. Nem ért az atomhoz, hiszen nem ez a szakmája. Regényt ír, vagyis fantáziál. Valamit elképzel – vagy jósol? Túl sok itt a véletlen: már a fegyver neve, a hatásának aránylag pontos leírása és a gombafelhő mind-mind külön is nagy találatnak számított volna annyival az első robbantás előtt. A lökéshullám, a hőmérséklet, a fegyver fizikai hatása már önmagában is több jóslatnál. Pedig jóslatnak kell tekinteni. Máskülönben hogyan lehetséges, hogy egy újságíró többet tudott minden képzés nélkül, mint a világ akkori legnagyobb koponyái együttesen? Hiszen az atomkutatások híre nem szivárgott ki.

Még arról sem tudtak akkor Magyarországon, hogy ilyen kutatások egyáltalán folynak. Ahhoz, hogy a leendő fegyver még soha nem próbált hatását ennyire részletesen lássa valaki előre, jósnak kellett lennie.

 

Írta:  Elizabeth Roll író – jósnő

 

 

 

Elizabeth Roll bemutatkozó oldala: http://afenykuldottek.hu/2017/03/31/elizabeth-roll-iro-josno/

 

 

 

 

 

 

Szerk.: Somogyi Diána

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük