Egy ismert asszony – de kegyetlen gyilkos volt vagy áldozat?

 

Báthory Erzsébet 

Ki volt Ő brutális gyilkos, vagy áldozat ?

     Báthory Erzsébet a 16. századi Magyarország egyik legelőkelőbb családjába született 1560-n augusztus 7-én Nyírbátorban .

 

Apja és anyja egyaránt a  Báthory-családból származott.

Apja ecsedi Báthory György, akinek egyik testvére, Báthory Miklós országbíró, másik testvére, András pedig erdélyi vajda volt.

Anyai ágon Erzsébet leghíresebb nagybátyja maga Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király volt.

 

A családtagok között nagy számban találhatunk vérfertőzőket, epileptikusokat, alkoholistákat, gyilkosokat, szadistákat, homoszexuálisokat és sátánistákat.

Erzsébetet egyik nagybátyja avatta be a sátánista rituálékba.

 

Kép forrása: https://lh3.googleusercontent.com/ctamigi/Rxgn3mj0YkI/AAAAAAAABb0/nOpYcTBvDFM/elizabeth%20bathory.jpg?imgmax=512

Erzsébet gyermekéveit a családi birtokon, Nagyecseden töltötte. A kor szokásaihoz képest kiváló neveltetést kapott. Megtanult magyarul, görögül, latinul, németül írni és olvasni.

 

Előkelő származása határozta meg házasságát is.

A család a korán árvaságra jutott leányt Magyarország egyik legnagyobb ura, Nádasdy Tamás nádor fiához, Nádasdy Ferenchez adta hozzá.

A házasság tervezését  már az 1570-s évek elején elkezdték.

A grófnőt 11 éves korában eljegyezte a török hadifoglyokkal való kegyetlen bánásmódjáról hírhedt Fekete Bej, Fogarasföldi és Nádasdi Gróf Nádasdy Ferencz, ugyancsak egy ősi magyar arisztokrata család tagja.

Az ifjú menyasszony Sárvárra került, jövendő anyósa gondozása alá. Erzsébet már akkor is kora egyik legszebb nőjének számított.

Ám csak 1575 május 8-n tartották meg a lakodalmat, a református egyház szertartásai szerint. Az esküvői ünnepségek két hétig tartottak.

A menyasszony ekkor 15 éves volt, a vőlegény pedig még  nem töltötte be huszadik életévét.

Báthory Erzsébet közel harminc éven át élt házasságban Nádasdy Ferenccel.( 1575-1604 )

Aki férfikorba lépvén az „erős fekete bég” megtisztelő nevet vívta ki magának a törökkel folytatott harcokban elért sikerei miatt.

Nádasdy Ferencz és Báthory Erzsébet házasságából tíz évig nem született gyermek. Abban az időben ritkaságnak, csak csodával, vagy boszorkánysággal magyarázhatónak tartották, ha hosszú meddőség után egy asszony gyermeket szült.

Összesen öt gyerekük született: Anna, Orsolya és Kató, illetve Pál és András.

Közülük Anna, Kató és Pál érte meg a felnőttkort.

 

Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet házaséletéről kevés adat maradt fenn.

Házasságuk során a férj és feleség ritkán találkoztak. Levelezés útján tartottak kapcsolatot.

Férje távollétében Erzsébet a kopár hegytetőn álló Csejthe várában töltötte napjait.

Noha az is előfordult, hogy férje magával vitte a Pozsonyban tartott gyűlések idején.

Báthory Erzsébettől két, saját kezével a férjének írt levelet ismerünk. Mindkettőt 1596-ból: ezekben a gyerekekről és gyakori betegeskedéseikről számol be férjének.

 

Nádasdy Ferenc 1604 elején halt meg, maga után hagyva özvegyét és gyermekeit.

Férje halála után az özvegyen maradt Báthory Erzsébet hamarosan komoly támadások céltáblájává vált.

Ő irányította a több százezer holdas birtokait magába foglaló uradalmait. Támogatta a külföldön tanuló  diákokat, jobbágyaival nagy szeretettel bánt.

A hitelesnek minősült levelei alapján egyértelműen szociális érzékenységgel megáldott, istenhívő nemesasszony volt.

Gyógyítással is foglalkozott, kastélya kórházként működött.​

 

Báthory Erzsébetnek egy különösen zavaros korszakban kellett helytállnia.

Egyrészt még zajlott a török elleni tizenöt éves háború, másrészt pedig hamarosan elkezdődött a Bocskai-felkelés.

A később a terhére rótt bűncselekmények állítólag ezekben az években estek meg.

 

Báthory Erzsébet özvegysége alatt férjhez adta két leányát.

Kép forrása: http://noiportal.hu/images/cikkek/36826_bathory.jpg

Először Anna lányát vette el Zrínyi Miklós – az azonos nevű szigetvári hős unokája és a szintén azonos nevű eposzíró nagybátyja –, míg Kata lánya Homonnai Drugeth Györgyhöz ment hozzá 1610 januárjában.

 

A fejedelmi rokon-Báthory Gábor – éppen Báthory Erzsébet meggyanúsításakor tervezett egy nagy Habsburg-ellenes hadjáratot, s ez a tény is közrejátszhatott a koholt vádak megfogalmazásakor.

A Báthory Erzsébet elleni eljárás kezdetének időpontja ma már nem azonosítható pontosan.

 

Thurzó György nádor 1610. március 5-én rendelt el nyomozást.

Nagy László történész 1610 augusztusára teszi az eljárás kezdetét, aminek jele Báthory Erzsébet viselkedésének megváltozása.

Az 1610 nyarán még oly energikus asszony augusztus végén végrendeletet írt.

Gyermekeire hagyta vagyonát és egyúttal már tiltakozott  az őt ért vádak ellen.

A hiányos iratanyagból a nyomozás pontos kezdete tehát nem ismert.

Annyi bizonyos, hogy Thurzó György nádor Báthory Erzsébet két veje, vagyis Homonnai Drugeth György és Zrínyi Miklós –  társaságában 1610. december 29-n rajtaütött a csejtei várban Báthory Erzsébeten, és letartóztatta őt.

A nádor jelentése szerint „tetten érték” őt.

A várban a vallomások szerint megkínzott és haldokló áldozatok testét találták.

 

” Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd lábuknál fellógatva őket, vérüket vette.

Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből.

A fiatalság titkát keresve megfürdött a vérükben.

Ezeket a mendemondákat azonban egyértelműen cáfolják a biológiai tények, hiszen az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürödni, hacsak valamilyen véralvadásgátlót nem alkalmaznak.

Okkult tudományokkal is foglalkozott a vádak szerint.”

 

“Az én sötét Uram kilencvenkilenc fekete macskává változtata engem. És ennek az kilencvenkilenc fekete macskának mind kilenc élete vagyon. Az kilences szám tudja, hogy hol van az kulcs az ládikához.

Ó vér, vér, az gyenge leánykák meleg vére tart engem életben. Ha az vérük nem lenne, meghalnék minden éjszakán. Mert az éjszakák végtelenek és tele vagynak fájdalommal és az én társam messze vagyon, az pogánnyal háborúzik Moldvában és én elhervadok itt, mint az fűzfalevél, ha kiszárad az régi tó.

Ma felhoztának nekem három leányt az faluból és én meghágatám őket szilaj csődörömmel és vérüket szívám az ajkukon át. Azután pediglen még öt szűz leánykát hoztának és az háromnak és ötnek az vérüket vevék és azon veres vérben azonmód megferedék és bőröm lecsillapodék vala. Az háromnak az öt megmondja az ládika helyét.”

A fenti részlet egy Báthory Erzsébetnek tulajdonított naplótöredékből való. Az 1920-as évek óta ismert szöveg valószínűleg az 1760-as években, fél évszázaddal a grófnő halála után íródott.

Január elején aztán megkezdődtek a lefogott szolgák és komornák kínvallatásai, akik mindent beismertek.

Ennek alapján született január 7-én az az ítéletlevél.

A belső szolgákat azonnal halálra ítélték, és kivégezték.Testüket máglyán elégették.

Báthry Erzsébetet nemesasszonyként nem állíthatták bíróság elé, nem emelhettek vádat ellene.

Ezért 1611. január 25-n a nádor arra ítélte, hogy a csejtei vár egyik ablaktalan szobájába falazzák be, hogy ott elevenen elrothadjon.

Csupán akkora nyílást hagytak, hogy táplálni tudják az asszonyt.

Nem csoda, hogy nem élt túl sokáig.

Báthory Erzsébet 54 éves korában ,elborult elmével  1614. augusztus 21-én hunyt el. Birtokait addigra már fölosztották két veje és kiskorú fia között.

 

Báthory Erzsébet perében  sok furcsaság figyelhető meg.

A korban teljesen megszokott eljárásnak tekinthető, hogy a kihallgatás kínvallatás révén történt.

A vád három koronatanúját,  Báthory Erzsébet három legbelsőbb szolgáját a január 7-én kelt ítéletlevelet követően röviddel kivégezték.

Vagyis további vizsgálódásra a legfőbb tanúk esetében már nem nyílt lehetőség.

A legfőbb vádlottat, Báthory Erzsébetet a fennmaradt iratok tanúsága alapján egyáltalán nem hallgatták ki.

 

A per még a kor joggyakorlatában is egyértelműen törvénytelennek tűnt.

A legfőbb vádlottat, a nemesi rangú Báthory Erzsébetet egyértelműen ki kellett volna hallgatni, hiszen az 1606-n megkötött bécsi béke értelmében nemesi származású személyt nem lehetett elítélni úgy, hogy nem hallgatták ki.

Báthory Erzsébetről nem született önálló ítélet .

Egyszerűen a nádor parancsára falazták be a csejtei vár ablaktalan helyiségébe.

 

Maga a király, II. Mátyás is többször sürgette a nádort, hogy indítsa el végre a pert.

Erre azonban nem került sor, mert Thurzó György különféle ürügyekkel addig húzta-halasztotta a per megindítását, amíg Báthory Erzsébet végül meg nem halt a befalazott odúban.

A nádor pontosan tudta, hogy az általa összehordott tanúvallomások nem lettek volna elegendőek az elmarasztaló ítélethez.

. Az „előzetes letartóztatásnak” Erzsébet majdnem 4 évvel későbbi halála vetett véget.

Koncepciós eljárásról beszélhetünk, hiszen tényleges tárgyalás nem volt, ítélet sem született.

A fennmaradt nyomozati iratok tanúsága szerint a vádlók összesen öt embert, négy asszonyt és egy férfit nyilvánítottak az úrnő bűntársának.

Ha igazak voltak a tanúvallomásokban lejegyzett vádak, valóban förtelmes bűncselekményeket követett el a csejtei szörny.

A vallomásokban ugyanis zömmel fiatal lányok szörnyű kínzások közepette véghez vitt meggyilkolásáról esik szó.

A per furcsa körülményei azonban arra utalnak, hogy a vádak legalábbis kétes értékűek.

 

A kor egészen másképp viszonyult az erőszakhoz és a halálhoz.

A nagyurak körében teljesen természetes volt, hogy valaki agyonvágta a szolgáját, ha az földühítette őt.

Ilyenkor legfeljebb kártérítést kellett fizetnie az eset elkövetőjének.

A tanúvallomások alapján mindössze nyolc titokzatos haláleset azonosítható Báthory Erzsébet környezetéből.

 

Ha több-kevesebb valószínűséggel kijelenthető, hogy a vádak többségében hamisak voltak, vajon miért indult el az eljárás?

Voltak kutatók, akik a nádor politikai törekvéseit látták az eseményekben, talán a Báthory-családdal kívánt leszámolni.

Fölmerült az is, hogy Báthory Erzsébet két veje állt a vádak mögött, hogy így szerezzék meg a jelentős Nádasdy-birtokot.

 

Az igazi ok mind máig homályban maradt .

 

 

A történet alapját Turóczi László jezsuita szerzetes által írt Tragica historia és Matthias Bel Burg und Stadt Csejte  című műve alkotja.

Bél Mátyás a Turóczi által összefoglalt koncepciózus legendát írja meg, és megismétli a szolgálólányai vérével fiatalságra vágyó úrnő történetét. Mindkét mű Báthori Erzsébet halála után több mint száz évvel keletkezett.

 

Írta: M. Borbála

Szerk.: Somogyi Diána

 


 

      Nem találja a szerelmet, vagy úgy érzi, hogy rátalált az Igazira, de nem tudja, hogy kölcsönös e az érzés? Ne éljen kétségek között! HÍVJA MOST országunk legjobb jósait az oldalon és választ kap minden kérdésére.

 


Valéria Látó és Médium

 


 

Ria Jósnő

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.