Húsvéti szokások

2017-04-142019-04-03admin

Húsvéti szokások

Nagyböjt

Az húsvétot megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

Virágvasárnap és az utolsó vacsora.

A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére.

Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé.

A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást.
Az utolsó vacsorát Jézus tanítványai körében költötte el.

Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: “Vegyétek, ez az én testem”, és bort, mondván: “Igyátok, mert ez az én vérem.”

A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele.
A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel.

Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.

Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri.

A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését.

A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.

Golgota

A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: “Íme a zsidók királya!”

Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.

Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt.

A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.

Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

Virágvasárnap általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között.

A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust.

Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat.

Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás.

Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát.

Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés.

A templomban a gyerekek zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek.

Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót…), a bő termés reményében.

Nagypéntek

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus.

A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja.
A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák.
Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások.
Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút stációit.

Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben.
Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak.
Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen.
Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték.Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek.

Szokásban volt a határjárás, határkerülés is.

Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

Nagyszombat

Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.

Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem.
Az állatokat sem fogták be ezen a napon.

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása.

Vasárnap hajnalán szokásban volt Jézus keresés.

Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket.

A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék.

A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág…).

Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

Húsvéti locsolkodás

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja.

A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig.

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának,
eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket.

Fehérvasárnap

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap.

A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja.

Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás.
A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól.
Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

Írta: M. Borbála

Szerk.: Somogyi Diána

Nem találja a szerelmet, vagy úgy érzi, hogy rátalált az Igazira, de nem tudja, hogy kölcsönös e az érzés? Ne éljen kétségek között! HÍVJA MOST országunk legjobb jósait az oldalon és választ kap minden kérdésére.