Húsvéti tojás karrierje

 

A tojást, mint a termékenység, az élet és az újjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk.

A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennő, akinek a neve lefordítva Ős – tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt.

Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek.
A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma.

A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi.

 

 

 

Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe.

Ostrának ( germán tavaszistennő ) a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt.

Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

A húsvéti tojás karrierje valószínűleg a középkorban kezdődött.

Akkoriban volt szokás a bérleti díjat és az adót tojás, tyúk és nyúl formájában megfizetni, méghozzá Húsvét idején.

Ebből az „adótojásból“ vált később a húsvéti tojás, amit csak a reformáció után dugtak el a gyerekeknek megkeresés céljából.

Ez a hagyomány a mai napig él Németország területein.

A 17. században vált divattá a húsvéti tojás díszítése különböző motívumokkal, írással, képekkel.

Szükség volt a felnőtteknek valamiféle magyarázatra a gyerekekkel ellentétben, mert ugyanis az valahogy világos volt, hogy a tyúk ilyen kincset nem tud tojni, így került a képbe a húsvéti nyúl.

A nyulak ugyanis megszenvedtek az életükért, tavasszal gyakorta keresték fel azért a falvakat, hogy a répa és a káposzta maradékait megtalálják és jól lakhassanak velük.

 

Írta: M. Borbála

szerk.: Somogyi Diána

---