Letűnt civilizációk – 1 rész – Cotal Hüyük

 

Letűnt civilizációk – 1 rész.

Catal Hüyük
 
      1961-ben James​ Mellaart vezetésével brit régészcsoport utazott az anatóliai Konyai-síkságra. Az expedíció célja egy – törökül hüyünek nevezett – mesterséges erőddomb feltárása volt.
      Az ásatások során világossá vált, hogy az ember alkotta domb Catal Hüyük a Közel – Kelet eddig felfedezett legnagyobb neolotikus települését rejti. Radiokarbonos kormeghatározással eredetileg Kr.e.6250-5400 közöttre dadálták a település alapítását. Később a dendrokronológia segítségével felülvizsgálták és kiderült, hogy a település még korábban Kr.e. 7200-7100 között jött létre.
      A Catal Hüyük két dombból áll. Kelwi és nyugati domb. Mellaart a keleti domb ásatásai során feltártak egy házakból és szentélyekből álló épületegyüttest.
A vályogházak dobozszerűek, négyszögletesek voltak.
A házak udvarokkal tűzdelt csoportja hatalmas tömböket alkottak akár a lépesméz sejtjei.
A háztetőkről gipszből formált csatornarendszer vezette el az esővizet a legközelebbi udvarba.
Utcák nem voltak és bejárati ajtók sem. A tetőn keresztül lehetett bejutni. Rejtély miért alkalmazták ezt az építészeti megoldást. Talán így védték meg értékeiket a vadállatoktól és a szomszédoktól.
       A kb.6×4 méteres nagyszoba egyik oldalán volt a raktárhelyiség, a tetőn pedig vesszőkből és gipszből összetákoltak egy kis emeletet, amely rakodótér és veranda is volt  egyben.
A tetőről a ház déli végén a konyhába létra vezetett. Itt kemence és tüzelőtároló állt. A főzőedényeket a padló mélyedéseiben tartották.
      A szobában a padlót nádszőnyeg borította. Északi végén padlóemelvényeket nappal munkapadnak, éjszaka pedig ágynak használták.
A talált textilmaradványok arra utalnak, hogy az ágynemű nemezből készült.
Az emelvényt sírhelyként is használták.
A gipszfelületet feltörték és ez alá zsugorított testhelyzetben helyezték el az elhunytat tárgyaival – karperecek, gyöngyök stb. – együtt.
      Háziasított kutyákat tartottak házőrzésre és vadászatra egyaránt.
Catal Hüyük népének étrendje főleg húsból állt.
A falfestmények szerint vadkecskére, lóra, szarvasmarhára vaddisznóra, szarvasra, de leopárdra, medvére, oroszlánra is vadásztak.
Igen fejlett  földművelésre utalnak a jelek.
A konyai – síksák nem bővelkedett természeti erőforrásokban.
Ezért kereskedelmet is kellett folytatniuk. Így szerezték be a színezőanyagokat, mészkövet, agyagpalát, kemény kőzeteket.
      Más közösséghez fűződő kapcsolatuk a közös valláson alapulhatott.
Rituális képi világának gazdagsága igen fejlett vallási képzetekről árulkodik. Névtelen istenalakjai a későbbi – madár, leopárd, bika, szarvas- anatóliai istenek őstípusai voltak.
      Kr.e. 2000 körül valami különös,máig ismeretlen ok folytán gyakorlatilag teljesen elnéptelenedett.
Catal Hüyük kultúrájának parányi nyoma azonban mindmáig fennmaradt.
Írta: M. Borbála
Szer.: Somogyi Diána

      Nem találja a szerelmet, vagy úgy érzi, hogy rátalált az Igazira, de nem tudja, hogy kölcsönös e az érzés? Ne éljen kétségek között! HÍVJA MOST országunk legjobb jósait az oldalon és választ kap minden kérdésére.

 


 

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Leave a Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük